Kozma Péter: Nyelvében él a nemzet

Széchenyi Istvánt idéztem, aki szerintem ezzel igazat mondott. Sajnos azonban a szleng, az úgynevezett jasznyelv eluralkodott a magyar nyelvben. Sokszor nyeglén, érthetetlenül beszélnek nem csak a fiatalok, de a felnőttek is. Mi lehet az oka? – teszem fel a kérdést, és mindjárt válaszolok is. Szerintem a kivagyiság, a pongyolaság egyes írók részéről, a nyelvi nemtörődömség, csak leírhassák és terjeszthessék gondolatait, nem törődve azzal, hogy a gyönyörű magyar nyelvnek kárt okoznak. Ennek következménye az, hogy a magyar irodalmat, a filmeket, a TV- és rádiójátékokat elpiszkítják. Sajnos, az óvodákban, az iskolákban, de az egyetemeken sem törődnek ezzel a ténnyel. A Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelői sem hatnak oda, hogy iskoláinkban tanítsák a szép magyar nyelvet. A kisgyerekek természetesen utánozzák a felnőtteket, és így terjed tovább a nyelvi borzalom. Manapság nagyon hiányoznak Fischer Sándor, Montágh Imre, Lőrincze Lajos, akik megtanították első TV-bemondóinkat, riportereinket, sőt közszereplőinket is az artikulált, nem hadaró beszédre. De politikusaink és közszereplőink egy részére is ráférne egy kis retorikai kurzus, a helyes és szép magyar beszéd megtanulása. Most rátérek az írásom tulajdonképpeni céljára, amely miatt „tollat ragadtam”. A mottó: Angliát és Amerikát a közös nyelv választja el egymástól (G. B. Shaw). Ez igaz is meg nem is, mert nagyon sok eltérés van a nyelvi értelmezésekben, szavakban és kiejtésekben. És ez igaz a szláv nyelvcsaládra is.

A NATO és az Európai Unió nyelvezete is sokszínű, és ez így szép is. Ugyanakkor ez nagyon sok pénzbe kerül – a tolmácsok és szinkrontolmácsok, a fordítók képzése és foglalkoztatása, a technikai berendezések beszerzése és üzemeltetése, karbantartása mind nagyon sok pénzt igényel. Hasonló a helyzet a NATO hadseregeinek nyelvi kiképzése területén is.

De van megoldás – egy közös, egységes és mindenki által könnyen elsajátítható nyelv, amelyet igen rövid idő alatt bárki megtanulhat. Ez a nyelv az ESZPERANTÓ. Míg egy nemzeti nyelvet évekig, addig az eszperantót egy év alatt majdnem anyanyelvi szinten lehet megtanulni. Ezzel a nyelvvel mindenki boldogulhat, hiszen saját irodalma van, több ezer kiadvány (újságok, folyóiratok, könyvek, színdarabok stb.) létezik eszperantó nyelven, rádióadások hallgathatók sok országban. A világ első eszperantista űrhajósa Farkas Bertalan volt. Lefordították erre a nyelvre Madách Imre Az ember tragédiája –t, Petőfi, Ady és József Attila verseit, a Valahol Európában című film nagyjából az eredeti szereplők hangján szólal meg ezen a nyelven. Legutóbb Kertész Imre Sorstalanság című regényét fordították le eszperantó nyelvre. A magyarországi eszperantó mozgalom kiemelkedő vezetői közül meg kell említeni Glessweein Sándor kanonok és Karinthy Frigyes nevét. Az UNESCO 1954-ben fogadta el hivatalos nyelvként az eszperantót. A katonai nyelvezetben is megjelent az eszperantó. 1955-ben néhány NATO tábornok kiadott egy kisszótárt, amely katonai vezényszavakat tartalmazott. 1962-ben az amerikai hadsereg egy nagyszabású hadgyakorlaton alkalmazta az eszperantó nyelvet. Látható, hogy az eszperantó nyelv alkalmazása az élet sok területén lehetséges: például a MÁV menetrendben, de a TELECOM (MATÁV) telefonkönyvben is találhatunk eszperantó nyelven magyarázatokat. Különféle szakmák publikálnak eszperantó nyelven is, a híradástechnikától az orvostudományig.


A fentiek alapján javaslom megfontolni, hogy – a kis nemzetekkel együtt – javasoljuk mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban az eszperantó nyelv hivatalossá tételét a nagy nemzetek nyelvei helyett, amelyeket – a sok-sok tájnyelv miatt – amúgy sem lehet anyanyelvi szinten elsajátítani. Ebben kezdeményező szerepet játszhatnak EU- és NATO-diplomatáink és képviselőink.