15 év a biztonságkultúra szolgálatában

(A TIT HABE 15 évéről)

A biztonság komplex, egyetemes és rendkívül ellentmondásos állapot. Legyen szó az egyén, a társadalom, a kontinens vagy a világ biztonságáról. Ennek ismerete, értelmezése ma ugyan úgy hozzátartozik a társadalom működésének a megértéséhez, mint a gazdaság, a politika, a kultúra stb. Azonban ennek megismertetése, helyes értelmezése és tudatosítása a társadalom tagjaival ma sem tartozik a fontos feladatok közé…

A valóban komplex biztonsági környezetünk ismerete és értése napjainkban sok tényező miatt fontosabb, mint más, „békésebb” időkben. A 21. század elejére sokszínűbb, ellentmondásosabb és nyugtalanabb lett a világ, amelyben olyan új trendek bontakoznak ki, amelyek nem csupán az emberiség nyugalmát, mindennapi békéjét fenyegetik, hanem a létét, a túlélését a drasztikusan változó –, maga az ember által megváltoztatott – környezeti feltételek miatt. Ma a biztonság már nem elsősorban a fegyverek képességei, és hatásfoka arányától függ, – bár azok újabb generációs képességei egyáltalán nem lebecsülendők –, hanem a lassan visszafordíthatatlan természeti környezetkárosítás kiszámíthatatlan következményei és az ember tehetetlensége miatt. A tudományos-műszaki haladás következtében az ember képessé vált a természeti környezet károsítására, visszafordíthatatlan folyamatok előidézésére, a saját földi életét fenyegető, pusztító eszközök és rendszerek (klímaváltozás, űrszemét stb.) kifejlesztésére. Ez a folyamat az információtechnológiai rendszerek tömeges alkalmazása révén hihetetlen mértékben felgyorsult, és nem minden esetben ismerjük a védekezés lehetőségeit.

A probléma súlyát pedig csak fokozza az a körülmény, hogy ezekkel a tényezőkkel az ember nincs tisztában!  Miközben a média révén nagyjából ismeri az ötödik generációs fegyverek képességeit, a kiszámíthatatlan állami politikák esetleges következményeit, csak információ-foszlányai vannak a kimerülő nyersanyagforrások, a felmelegedés és más természeti folyamatok számos következményeiről, a globális gazdasági, politikai és civilizációs folyamatok ma még nem ismert ellentmondásos hatásairól. Következésképp e trendek ismerete és megítélése nem lehet a mindennapi gondolkodás, a biztonságkultúra része. Tehát semmi esélye arra, hogy értelmes, önzetlen, tudományosan megalapozott lépéseket tegyen azok kezelése/kivédése érdekében, a saját és – elsősorban – az utódok érdekében.

A biztonság komplex megközelítése kitágítja a biztonság és biztonságpolitika fogalomkörét mindazon tényezőkkel, amelyek valamilyen formában fenyegetést jelentenek az egyénre, a társadalomra vagy a nemzetközi biztonságra nézve. A biztonság-biztonságpolitika természetesen nem jelenti a katonai biztonság szerepének leértékelődését. Annak szerepe és jelentősége a biztonság kiemelt területe marad napjainkban is, amennyiben veszélyessége és a fegyveres erők lehetséges alkalmazásának várható következményei miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel a biztonságpolitika részéről, különösen az utóbbi években meglódult fegyverkezés miatt. Mégis, a biztonságot fenyegető új veszélytényezők, az ún. nem katonai dimenziók (pl. az informatika szerepének hangsúlyosabbá válása, az ökológiai problémák, a természeti erőforrások és energetikai tartalékok „csúcsra járatása” stb.) egyre nagyobb mértékben befolyásolják az emberiség biztonságát.

Ma a biztonság olyan komplex társadalmi kategória és állapot, melynek kiemelt sajátossága – többek között – hogy a mindent átfogó és integráló biztonság megteremtése és fenntartása társadalmi feladat és felelősség, melynek tudatos vállalására fel kell készíteni a társadalmat, mert csak felelős társadalom adhat jó válaszokat az őt ért biztonsági kihívásokra. Ez a felelősség tudatosságot feltételez, azaz minden generációra és lakossági csoportra kiterjedő, differenciált felkészítéssel, oktatással és neveléssel lehet elérni, hogy a biztonságunkról való vélekedés és gondolkodás, hogy a biztonságkultúra része legyen az általános társadalmi kultúrának.

A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület (TIT HABE) 15 éve azt vállalta alapító dokumentumában, hogy „Az Egyesület célja: szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi az ország nemzetközi helyzetével, biztonságával, honvédelmével, belső rendjével kapcsolatos kérdések korszerű bemutatását, tudományos kutatását, oktatását, tudományos ismeretterjesztő munka szervezését és végzését.

Ennek érdekében felvállalja: lakossági fórumok, oktatási intézményekben speciál kollégiumi előadássorozatok, szakmai konferenciák, tanácskozások rendezését, ifjúsági-szakmai és honismereti táborok szervezését, publikációs lehetőség biztosítását a hadtudományi és biztonságpolitikai kutatások eredményeinek megismertetésére.”(2. pont)

A kerek évfordulók mindig arra inspirálnak bennünket, hogy számot vessünk addigi munkánkkal, megvonjuk az eredmények és kudarcok mérlegét, hogy fogadalmat tegyünk a jobb munka érdekében… Tizenöt év nem nagy idő egy országos szervezet életében, amely sokoldalú tevékenységet végez az idézett vállalási területeken, de elegendő ahhoz, hogy bizonyítsa képességeit, alkalmasságát vállalt küldetésének teljesítésére. Az elvégzett munka a tagság, s annak aktív része teljesítményével adekvát, amelyet a mindenkori elnökség tervez, szervez és koordinál.

Sokirányú tevékenységünk – megalakulásunktól (1996) kezdve – megfelel annak a fentiekben röviden vázolt filozófiának, hogy napjainkban a biztonság komplex társadalmi kategória, amely a katonai területek mellett magában foglalja a biztonság-biztonságpolitika más területeit – gazdaság, ökológia, közbiztonság, információs biztonság stb. – is, és feltételezi a társadalom tagjainak felelősségét is saját és a társadalom biztonságáért. Ebből fakadóan Egyesületünk tagsága integrálja valamennyi biztonságpolitikai terület képviselőit és szakértőit, közel fele tudományos fokozattal, jelentős publikációs és előadói-oktatói tapasztalattal rendelkezik. Tevékenységünk három pillére tagolódik: tudományos kutatás, oktatás és tudományos ismeretterjesztés.

Alaprendeltetésünknek megfelelően – lépést tartva a biztonsági környezet változásaival – elsők között kutatjuk az új biztonsági tényezők (értékek-értékrendek, terrorizmus, globalizáció, globális problémák biztonsági dimenziói, biztonságkultúra stb.) összefüggéseit és azok várható hatásait (a 2011-es évre megfogalmazott prioritások: Magyarország változó biztonsági környezete, az észak-afrikai/arab „rendszerváltozás” összefüggései, az első magyar EU-elnökség biztonságpolitikai aspektusai, kritikus infrastruktúrák biztonsága, az európaiság gondolatától a közös védelemig). Kutatási eredményeinkről konferenciákon, az oktatásban, az ismeretterjesztés lakossági fórumain és különböző kiadványokban adunk számot. Tehát kutatási eredményeink nem öncélúak, azok társadalmilag hasznosulnak és friss tudományos információkat  közvetítenek.

Az évente hagyományos megtartott három-négy konferencia (összességében 55-60 hazai és nemzetközi konferencia) közül kiemelést érdemelnek az alábbiak: Az új világrend kihívása: terrorizmus és biztonság (alig egy hónappal az amerikai terrortámadást /2001.09.11./ követően, a biztonság minden hazai területe szakértőinek részvételével), A globális problémák biztonsági dimenziói (2007), A 21. század biztonságkultúrája (2008), Válság és biztonság (A globális pénzügyi és gazdasági válság társadalmi és biztonságpolitikai aspektusai) (2009), Integráció és biztonság (Az első magyar EU-elnökség biztonságpolitikai aspektusai) (2011).

Megalakulásunk (1996) évében bekapcsolódtunk a felsőoktatás és felnőttképzés rendszerébe. Ennek keretében – kollokviummal záruló – speckollégiumi sorozatokat szerveztünk több egyetem és főiskola (Debreceni és Miskolci Egyetem, CORVINUS, ELTE, Kodolányi) hallgatósága számára (kb. 500 fő) időszerű honvédelmi és biztonságpolitikai kérdésekből. 30 órás akkreditált programokat indítottunk a közigazgatásban, az önkormányzatoknál dolgozók és a pedagógusok körében – ez utóbbit A 21. század kihívásai az oktatásban (A biztonság időszerű pedagógiai-módszertani kérdései) címmel.

A tudományos ismeretterjesztés keretében közel 700-ra tehető azoknak a lakossági fórumoknak a száma, amelyeket az ország egész területén, a megváltozott nemzetközi biztonsági környezetről, a NATO- és EU-tagságról, a honvédelem és a szerződéses haderő kérdéseiről, a Magyar Honvédség nemzetközi misszióiról és más fontos kérdésekről szerveztünk, összességében 35-40 ezer résztvevővel. Az egész országra kiterjedő felkészítő és tudományos ismeretterjesztő tevékenységünk sorában különös jelentősége van az alábbiaknak:

  • a Magyar Honvédség (10-15) alakulatainál 4 alkalommal (utoljára 2009-ben) szerveztünk egész napos roadshow-at a HM VK-ral együttműködve,
  • végigjártuk a nyugállományú és tartalékos katonák felkészítésével és tájékoztatásával foglalkozó valamennyi (17) helyőrségi klubot az országban,
  • ez évben 11 megyében 47 előadást és fórumot tartottunk a védelmi igazgatással és polgári-katasztrófavédelemmel foglalkozó megyei védelmi bizottságok, a helyi védelmi bizottságok, szakemberek, polgármesterek és jegyzők felkészítő fórumain – összesen mintegy 3000 szakértő és vezető számára.

A lakosságot tájékoztató és felkészítő, a differenciált igényeket kielégítő és a biztonságkultúra kialakítását segítő fórumainkon Egyesületünk szakértői mellett több esetben részt vettek a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és más tárcák vezető szakértői is.

A fiatalok körében végzendő tájékoztató, felvilágosító és honvédelmi nevelőmunka szervezésében jelentős szerepe van a TIT HABE Ifjúsági Tagozatának, amely több egyetem és főiskola ill. más szervezetek fiataljait tömöríti. 2003-as megalakulásuk óta sikeres ifjúsági fórumokat (előadás- és vetélkedősorozatok) szerveznek középiskolákban a diákok számára, a főiskolás és egyetemi hallgatók részére a Szigeten és az EFOTT-okon időszerű honvédelmi és biztonság-biztonságpolitikai kérdésekben. 2009-ben nagy szerepük volt a – NATO-évfordulók és tíz éves NATO-tagságunk témakörében szervezett – kétfordulós országos középiskolai vetélkedő eredményes előkészítésében és lebonyolításában, 2011-ben pedig Integráció és Biztonság címmel hazánk első EU-elnöksége alkalmából meghirdetett kétfordulós országos középiskolás vetélkedő megszervezésében. Ez utóbbi vetélkedőre közel 800 középiskolát mozgósítottunk – a Külügyminisztérium, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a HM Zrínyi Média Kft. és az OKF ill. a Magyar Polgári Védelmi Szövetség közreműködésével.

Sokoldalú tájékoztató és tudományos ismeretterjesztő munkánkat nagyban segítik azok a tematikus kiadványok, amelyeket a Biztonságpolitikai füzetek sorozatban publikálunk (14 szám). Számos kutatás, konferencia és nyári egyetem szerkesztett anyaga jelent meg önálló kiadványként (13 szám), amelyek – többnyire rendezvényeink révén – eddig közel negyvenezer érdeklődőhöz jutottak el.

Egyesületünk – a fenti filozófiából fakadóan – nagy jelentőséget tulajdonít a biztonság különböző területei komplex és rendszerszemléletű megközelítésének, a biztonság és biztonságpolitika összefüggései széles körű kutatásának és a lakosság differenciált tájékoztatásának, a más szakmai szervezetekkel való együttműködésnek. Az elsők között kötöttünk hosszú távú együttműködési megállapodásokat a Rendőrség Tudományos Tanáccsal, a Határőrség Tudományos Tanácsával, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, a Magyar Tartalékosok Szövetségével. Eredményes együttműködést folytatunk a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel. Megalakulásunk óta fontos partneri kapcsolatot ápolunk a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium szakmai szervezeteivel.

Szervezeti életünk rendezett, a választott szervek működése folyamatos és demokratikus. Az elmúlt tizenöt évben kialakult szervezetünk – az idősebb és fiatalabb korosztály megbízható és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésének – azon közössége, amely bármilyen szinten, szakszerűen és hitelesen képes közvetíteni a legújabb tudományos eredményeket, elismerést és tiszteletet kiváltva ezzel rendezvényeink hallgatóságából, – a média közvetítések révén – a tágabb közvéleményből. Ebben jelentős szerepe van a fiatalok bevonásának a tudományos kutatásokba, rendszeressé vált publikálási és közszereplési lehetőségeiknek, pályára irányításuknak, valamint az idők során kialakult mentori tevékenységnek.

Működésünk anyagi biztosítása – döntően a Külügyminisztériumhoz, kevésbé a Honvédelmi Minisztériumhoz és más szervekhez benyújtott – pályázatok révén történik, amelynek eredményessége kiszámíthatatlan. Központi költségvetési támogatásban Egyesületünk nem részesül. Adminisztrációs költségeinket minimalizáltuk (kis iroda, elektronikus ügyintézés és aláírás, internetes kommunikáció stb.), de vannak elkerülhetetlen kiadások (irodabérlet, kommunikáció, könyvelő stb.). Tisztségviselőink közül senki nem kap tiszteletdíjat, mindenki társadalmi munkában látja el feladatát. A szponzorok bevonására tett erőfeszítéseink – eddig – eredménytelenek.

Összességében a TIT HABE eddigi – immár tizenöt éves – sokoldalú tevékenységének rövid bemutatása bizonyítja létének és működésének társadalmi hasznosságát, hogy a különböző rendezvények felhasználásával következetesen segíti az ország kül- és biztonságpolitikájával, NATO- és EU-tagságával, a honvédelemmel kapcsolatos feladatokkal összefüggő objektív és hitelestájékoztató és felkészítő munkát, ezáltal a korszerű biztonságkultúra kialakulását a lakosság széles köreiben – az ország egész területén. Munkánk eredményességét tények igazolják, azonban tevékenységünk folytatásához, sokirányú működésünk biztosításához stabil anyagi háttérre van szükség. Ennek érdekében további erőfeszítéseket teszünk.

Budapest, 2011. szeptember

Tizenöt év számokban:

Nemzetközi és hazai konferenciák száma – 58(x8=464 előadás), résztvevők: 2300-2500 fő

Lakossági fórumok száma – közel 700, résztvevők: 35-40 000 fő. Ebből:

Magyar Honvédség alakulatainál (négy alkalommal) – 56(x5=280 előadás) alkalommal, résztvevők: 11-12 000 fő hivatásos és szerződéses állományú katona 

HEMO-kban – 17(=25 előadás) alkalommal, résztvevők:

közel 1200 fő Védelmi igazgatási szakértők – 11(=18 helyszínen 47 előadás) megyében, résztvevő: 3300 fő a MVB-t alkotó megyei elit, polgármesterek és jegyzők

speciálkollégiumi foglalkozások résztvevői: 540 fő felsőoktatási hallgató

kiadványaink száma: 27, eljutott közel 40 000 érdeklődőhöz

beadott pályázatok száma: 123, ebből eredményes: 34.


Összességében tizenöt év alatt

Rendezvényeinken kb. 1400 előadás hangzott el, amelyeket kb. 50 000 résztvevő hallgatott meg

Kiadványaink közel 40 000 érdeklődőhöz jutottak el.